Kedves naplóm!

Reggel nehezen ébredtem az esti tanulás után. Kimondottan álmos reggel volt a mai. Még a szeptemberi napocska sem kelt fel.

Benézetem a szekrényembe, és mit láttam? Csupa nyári ruha. Fogalmam sem volt hol lehetnek az őszi ruháim. "Na mindegy" gondoltam, és felvettem, ami éppen kézügyben volt

"Na mindegy" gondoltam, és felvettem, ami éppen kézügyben volt

Tudtam, hogy anya nem fog neki örülni. Lemntem reggelizni. Anya már lent volt.

Sonkás szendvics. Rohadt uncsi. Meg a mostani monológom is tök uncsi.

Szóval lényegre térek. Anya ma megy az utolsó tárgyalásra. Ma eldől minden. Apával vagy anyával maradok? A testvéreimmel? Egyedül? Vagy csak egyikükkel? Egyáltalán ebben a házban fogok lakni, vagy el kell költöznöm? Mikor ezeket a sorojókat írom sírni volna kedvem. Én itt akarok maradni ebben a házban, ezekkel a testvérekkel, anyával és apával együtt. De nem lehet.
Anya: Mi a baj kilányom?
Lisa: Ja semmi, csak elgondolkoztam.

Anya: Min?
Lisa: Áh semmi érdekes..
Anya: Nyugodj meg, tudom, hogy minden rendben lesz.

Lisa: Biztos?
Anya: Persze, tegnap annyit tanultál, sikerülni fog a dolgozat.
Lisa: Ja
Csak ennyit tudtam válaszolni. Most komolyan azt hiszi, hogy a töridoga izgat? Vagy azt hiszi nem tudom, hogy ma dől el a sorsom? Persze mindig plyan dedósnak gondol, mint Kathy. Pedig én nagy vagyok. Jut eszembe..
Lisa: A nagyi mikor jön haza?
Anya: Ha minden igaz ma délután már haza is jöhet.

Lisa: Ez komcsi? Tök jó.
Anya: Felejtsd már el ezeket a Mandy féle komcsikat. Beszélj normálisan.

Lisa: Jó, jó.
Na ez is. Legyek én a szépen beszélő jókislány. Már ezt is rohadtul.. ó bocsánat szépítek.. nagyon UNOM! Elunom az egész életem. Még jó, hogy jön a sulibusz..


A suliban nem történt semmi érdekes. A doga so-so. Én, a jókislány csak ültem, és halgattam egész nap. Egy kicsit fáztam a kis pántos ruhámban. Tényleg, anya nem is szólt érte reggel. Már nem is foglalkozik velem. Áh.. A naplóm kezd átmenni lelki monológba. Kezdek totál lírai lenni. ÁÁÁÁ becsavarodom. El sem hiszem, hogy ilyeneket írok a naplómba, hogy monológ, meg lírai. Borzalom. Kicsi stréber vagyok. Ebből már nem húz ki senki.

De mielőtt minden hülyeséggel teleírnék 10 oldalt a lényeg az, hogy amikor hazaa értem ott volt a nagyi. Ott ült velem szemben.....

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés